Egyre nagyobb az étvágya a bedőlt hitelekkel terhelt lakásokra vadászóknak. Főleg a főváros környékén és a nyugati megyékben veszik az ingatlanokat.
Tavaly már megjelentek, idén várhatóan még nagyobb arányban lesznek jelen az ingatlanpiacon a kényszer-értékesítők. Országos szinten a teljes tranzakciószám 10 százalékát teszik ki azok az eladások, ahol a tulajdonos fizetési nehézség miatt kénytelen megválni ingatlanától.
A hiénák száma és stratégiájuk területenként változó; a Balaton déli partján, Siófok környékén egyre gyakoribbak azok a vevők, akiknek csak a piaci ár alatti vételár fontos, más tényezők kevésbé számítanak. A budai kerületekben még jóval körültekintőbbek a befektetési céllal vásárlók, ők jellemzően egyéb alternatív befektetési lehetőséget is megvizsgálnak mielőtt ingatlan vásárlás mellett döntenének.
A nyugati megyékben az utolsó negyedévben szaporodtak meg a befektetési célból vásárló ügyfelek. A befektetési szándékot azonban nem minden esetben követi tranzakció, a vevők gyakran kivárnak, mert még nincsen jelentős mennyiségű nyomott árú ingatlan a piacon.
Az ingatlanpiacot leginkább az befolyásolja, hogy a hitelből vásárolt ingatlanok tulajdonosai hogyan viselik az egyre nehezedő hitelterheket. Deviza alapú lakáshitelek esetében hat százalék, forint alapúak esetében négy százalék körüli a kilencven napon túli késedelemben lévő hitelek aránya. A nehéz helyzet ellenére, a megszorult tulajdonosok még nem szánták rá magukat tömegesen az eladásra, de a kényszer-értékesítés már megjelent a piacon.
„2009-ben, még csak elvétve találkozhattunk kényszer-értékesítéssel, tavaly már szemmel látható volt azon eladók részaránya, akik fizetési nehézségek miatt voltak kénytelenek megválni otthonuktól, idén várhatóan nőni fog ez a szám.
A kényszerértékesítések aránya ugyan területenként eltérő, de az Otthon Centrum tapasztalatai szerint országos szinten a teljes tranzakciószám 10 százalékát teszik ki azok az eladások, ahol a tulajdonos fizetési nehézség miatt kénytelen megválni ingatlanától. A területi eltéréseket az ott élők jövedelmi viszonyai, az ingatlanok értéke és felvett hitelek nagysága határozza meg.
A budapesti agglomerációban például nagy arányban fordulnak elő nagy értékű családi házak, melyek vásárláskori értéke több tíz millió forint volt. A válságot megelőző időszak finanszírozási gyakorlatában már alacsony önerő mellett is biztosítottak hitelt a bankok, így az ilyen nagy értékű ingatlanokon 10-20 millió forintos, vagy még nagyobb jelzáloghitel is lehet.
A fővárosi agglomerációban a nagyobb családi házak és lakóparki otthonok egész sora a fő célpont
„A nagyobb hitelek nagyobb tőketartozást és nagyobb törlesztő részletet jelentenek, amiket jóval kedvezőtlenebbül érint devizahitelek esetében a forint árfolyamának gyengülése, mint például egy kisebb, budapesti peremkerületi 10 milliós lakásra felvett 2-3 milliós hitel esetén”.
Egy másik, széles körben tapasztalható jelenség, hogy az eladók nem akarják elfogadni az árak csökkenését, és az értékesítés indulásakor akár 20-30%-kal is túlárazzák ingatlanjaikat. Azok az eladók, akiket fizetési nehézségeik kényszerítenek az eladásra, vagy valamilyen határidő szorítja őket, hamarabb elfogadják a piaci realitásokat, és engednek az árból, ami gyakran jelentős áralkukhoz vezet. A kényszerből értékesítő eladóknak ugyanakkor van egy egyre növekvő csoportja, amely a banknak visszafizetendő tőke miatt nem mehet egy bizonyos ár alá. Ezek az eladók megpróbálják veszteségeiket minimalizálni, akár kivárással is.
Forrás: http://siteservice-worldwide-new.cylex.de/firma_page.aspx?action=companynews&d=cylex-tudakozo.hu&category=2
